Médiumoknak és kiadóknak, ahol szerkesztőség dolgozik a tartalmakon.
Híroldalak, magazinok és online médiumok, akik nagyobb elérést és értékesebb, visszatérő olvasói bázist akarnak. Itt nem a cikkek számával van a probléma, hanem azzal, hogy nincs mögöttük rendszer.

Ezek a mondatok ismerősek?
A szerkesztőségi működés más problémákat termel, mint egy webshop.
Napi közlés mellett is a forgalom nagy része a főoldalról és a közösségi médiából jön, nem a keresőből.
Az archívum tele van olyan anyagokkal, amelyek ma is hoznának forgalmat — csak nincs, ami összekapcsolja őket.
A kérdésekre a modell válaszol, és nem téged idéz. Aki most építi fel a hivatkozhatóságát, az kerül be a válaszokba.
A szakmai szempont és a keresési szempont ütközik, mert nincs közös folyamat és nincs brief.
A szerkesztőség folyamatába illesztve, nem fölé.
Az első három hónapban ez a sorrend.
Mely régi cikkek hoznak, melyek hozhatnának. Kannibalizáció, duplikációk, elavult anyagok feltárása.
Indexelés nagy archívumon, struktúrált adatok, sebesség, kategória- és címkeoldalak rendbetétele.
Sablon, amit a szerkesztőség napi munkában használ: kérdés-lefedettség, belső linkelés, címadás.
Mérjük, mely kérdésekre idéznek meg, és ebből lesz a következő negyedév tartalomterve.
Négy szám, ami a szerkesztőségnek is beszédes.
A keresőből érkező olvasók száma, cikk- és rovatszinten.
Nem az egyszeri csúcs, hanem az, aki újra megnyitja az oldalt.
Mennyit hoz a 12 hónapnál idősebb tartalom — ez a rendszer mérőszáma.
Mely kérdésekre jelensz meg forrásként az AI-válaszokban.
A számokat az első hónapban közösen rögzítjük kiindulási alapként. Ígéretet nem a növekedés mértékére teszek, hanem arra, hogy minden hónapban látod, mi változott és miért.
Nézzük meg, mennyit hoz nálad az archívum.
Másfél óra a saját adataidon, írásos kivonattal. Csak akkor fizetsz, ha hasznos volt.